Gondolkozós percek az idő kapcsán

Hát igen! Aktív koromban nem egy dologra hivatkoztam úgy, na, majd lesz rá idő, ha nyugdíjas leszek. És tuti biztos, hogy nem csak egyedül én vagyok így ezzel!

Aztán "élőben" meg rájövök, hogy a legkevésbé sem jól gondoltam. Ha nagyon mélyre akarnék menni a latolgatásban nem kellene semmi másra sem utalni, mint a több van már hátra, mint előre szólásra, ugye? Mert ha belegondolunk, amikor még munkahelyre mentünk nap mint bizony nem ennyi idősek voltunk! Idő! Egy nagyon tartalmas szó. még tartalmasabb, ha jól töltjük ki a ránk kimértet! Ezzel együtt folyamatosan versenyt futunk vele!

No, és ott az a bizonyos idő, amikor nem az órákkal, napokkal, hónapokkal, évekkel meghatározható fogalomra gondolunk, hanem az időjárásra!

No, az eltelt 2 napban elsősorban vele futottam versenyt!

Az ezelőtt a csodaóra előtt posztolt néhány kép a tanú rá, hogy meg nem ijedtem tőle, ha nem is abban a tempóban haladtam, mint szerettem volna!

Amikor már nagyon lógott a lába, összepuzzleztam, hogyan érezzem magam komfortosabban, de valamelyest csak haladjak is a kinti munkával.

Közben azon járt az eszemben, hogy a viharban lehetett annyi mindent megcsinálni akkoriban, amikor csak a hétvége (meg nekünk a szünetek ideje!) állt rendelkezésünkre. Töredéke volt a ráérős része a napoknak, és mégis győztük!

Akárhogy is: hálásnak kell lenni, ha mindkét "lét" gyakorlása megadatik az embernek, és igyekeznie kell azon, hogy amennyire csak lehet, ne maradjon hiányérzete!

Nosztalgiázni szabad, visszagondolni lehet, élni meg KELL!

2026.03.30