Ha ennyire nem is mennék vissza az időben, azért az elmúlt hét péntekéig mindenképp.
Szeptember 17-re hirdette az egri Gárdonyi Géza Színház a Költészet napi versenyének - gálával egybekötött - eredményhirdetését, jutalmazását. A "Vers otthonról" egy igazán remek kezdeményezés, megérdemli a hírverést!
Életre szóló élmény volt - legyen is bármely, az öt kategória helyezettje is az ember/ke!
A kultúréhség csillapítása mellett a cukrászati remekekre valamint a harangöntéssel való ismerkedésre is sor került. Íme egy-egy válogatás ezekből!
Aztán persze Petőfi 1844. februárjában keltezett és azóta megzenésített sorait is tekinthetjük egyféle programajánlónak.
Hogy kapcsolódik-e az egy otthon töltött estéjét bemutató költeménye a fentihez, arról nincs tudomásom, viszont szemet-fület gyönyörködtető soraival belopta magát a szívembe családjáról írt soraival.
Petőfi Sándor: Egy estém otthon
Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár.
Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között.
Szemében „mesterségem” Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték.
„No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia.
„Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.”
Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám.
Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti.
De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan.
Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért.
Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt.
De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle – hát az Irást abban hagyám.
És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek,
Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám! (Dunavecse, 1844. április.)
Apropó! És ez a változat ismerős?
2021.09.21.
コメント