top of page
  • jokulata

A tükör

Mindenki ismeri a babonát, miszerint ha egy tükör összetörik nehéz időszak vár az elkövetőre. Hétéves szerencsétlenség kísérti az illetőt: megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát.

(Létezik persze mágikus gyakorlat a gond kiküszöbölésére. A következmények elkerülhetők a cserepek feketére festésével, vagy folyó vízbe mártásával.)



Israel Drazin ókorral foglalkozó könyveiben olvasható, hogy valaha a rómaiak úgy tartották: tükörbe nézve bárki is nem csak saját képét, hanem lelkét is látja benne. Tehát, ha a tárgy összetörik, akkor a lelkünk is összetörik.

Miért pont a hetes szám? Az emberek akkortájt azt hitték, az élet minden hetedik évben megújul. Ennek alapján, ha valaki összetör egy tükröt, akkor a lelke is összetörik. Hét év kell hozzá, hogy a szerencse visszajöjjön, és a lélek megújuljon.

Ma tükrös alkotások kerülnek terítékre!




Weöres Sándor – Szembe fordított tükrök verse


Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.




Bánfai Zsolt: Tükröződés


Tükrök. Csak éles szilánkok a hóban. Vétlen fénytörés. Könyörületesség lebeg odalenn, világvége készül egy alvó ólban. Két karó most és kereszt a testem. A kristályokat nézem – mindben egy-egy ittfeledett szívverés. Köteg forró véna lobog bennem és idegszálak – karjaimban neurotikus ölelés. Törzsembe oltva nehezek a tagok. Az irgalom köztünk lopva jár. Csak magam vagyok, most üvegarcod alá kuporodom. Szemedben holt tenger árad. Én kövek közé hordom az otthonom.




„A tükör a valóságot tükrözi, de mindenki máshonnan néz bele. (...) Az emberek más-más irányból néznek a tükörbe, de a tükör ugyanaz, és ugyanazok a dolgok tükröződnek benne.” (Agatha Christie)




Janikovszky Éva kamasz hőse a tükör előtt áll, és nem tetszik neki, amit lát. A nyaka megnyúlt, a feje összement, a haja olyan, mint az ökörnyál, a szája ferde. Ráadásul folyton rászólnak, hogy: "Mit bámulsz olyan hülyén? ... Hozzád beszélek, fiam, nem a falnak..." Pedig tavaly még egészen tűrhetően nézett ki, és minden olyan normális volt. Mi történhetett egy év alatt?



Még egy film jutott eszembe, nagyon ideillik: Jirí Menzel és Bohumil Hrabal filmje, az Őfelsége pincére voltam. A főhőst az ötvenes években egy szudéta-vidéki faluba telepítik, ahonnan deportálták a német lakosságot. Hogy egyedüllétét oldja, összegyűjti a lakatlan házakból a tükröket és magával szemben felakasztja őket... "Arra vágytam, hogy legyen velem valaki"



Befejezésül pedig a minden emberi kapcsolatra érvényes tanítás következzen!

A tükör 4 törvénye

1. Minden, amit a másikban kritizálok - ami ellen harcolok - az bennem is bennem van. 2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál - és azt sértőnek találom - az nincs feldolgozva még bennem. 3. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni - és ha ez engem nem sért - akkor az az ő feldolgozatlan problémájuk, tökéletlenségük, melyet rám vetítenek, mert nem tudnak szembenézni vele önmagukban. 4. Minden, amit én a másikban szeretek, az bennem is megvan, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyiségében, mivel az egylénységünk mutatkozik meg. Ha azt gondolod, hogy minden valaki más hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Amikor rájössz, hogy minden önmagadból ered, akkor megismered, mind a békét, mind az örömöt. (Tendzin Gyaco Dalai Láma)


No, és te, Kedves, hogy állsz a tükörrel?


2021.11.23.


26 views0 comments

Recent Posts

See All
bottom of page