Ajándékot kaptam Nagyivánban: a Szent József Idősek Otthonában találkozhattam az ott élőkkel.
Majdnem azt mondtam, szerepeltem, de ez a szó nem fejezi ki azt, amit ott megtörtént, mert a lényeg a közös megélésen volt.
Úgy éreztem, hogy ideje újítanom a hagyományos előadói stílussal - azaz nem annyi csupán a feladatom, hogy kiálljak és felolvassak, hanem a vendéglátóimnak is a program részeseivé kell válniuk. Arról nem is szólva, milyen fontos álmom vált valóra azzal, hogy egyféle küldetésként élhessek meg ilyen és hasonló tevékenységet.
Bevezetésként vittem néhány verset Tiszaörsről, Nagyivánról, a Tiszáról, hiszen a hallgatóim itt élték le életük java részét.
Úgy érzem, életpályám új mérföldkövéhez érkeztem, amikor Petőfi halhatatlan sorait az Alföldről velem együtt szavalták a szépkorúak. Ki hanggal, ki csak ajakmozgással, de mindannyian teljes lélekkel.
A közös szavalást közös éneklés követte. Néha mintha egy-egy könnycsepp csillogását is láttam volna. De, amiben biztos vagyok, volt, hogy mélyebb levegőt kellett vegyek ahhoz, hogy folytatni tudjam!
Végül, hiszen farsang van, lélekben és szellemben szakácskodtunk is egy kicsit: megosztottam a résztvevőkkel a fánk történetét.
Az ajándékot vinni akartam, s lám micsoda gyönyörű ajándékkal tértem haza!
Köszönöm ezt az élményt meghívóimnak - elsősorban Ruskóné Kiss Erzsébetnek - és mindazoknak, akik megélték velem ezt a délelőttöt!
Az életre kelt művek:
Petőfi Sándor: Alföld és Tisza
Szécsi József: Hortobágy
2022.02.18.
Comments