(1892. május 29. – Mar del Plata, 1938. október 25.)
A 20. századi latin-amerikai költészet egyik legfontosabb alakja, költőnő és drámaíró.
Svájcban, egy Sala Capriasca nevű városban született, Miután szülei vállalkozása tönkrement, Argentínába települtek át. Nem volt könnyű élete. Munkájának nagy része a nők férfiak általi elnyomására koncentrál. Hét verseskötete és számos drámája jelent meg. Összegyűjtött esszéi posztumusz kiadásban kerültek publikálásra a 2000-es évek közepén.
Múlt pénteken (is már) Svájcban voltam, akkor figyeltem fel rá egy megosztás kapcsán. Egyik versét eredetiben és Rumi Enikő remek fordításában hoztam mára!
Tú, que nunca serás | Te, ki sosem leszel |
Sábado fue, y capricho el beso dado, capricho de varón, audaz y fino, mas fue dulce el capricho masculino a este mi corazón, lobezno alado.
No es que crea, no creo, si inclinado sobre mis manos te sentí divino, y me embriagué. Comprendo que este vino no es para mí, mas juega y rueda el dado.
Yo soy esa mujer que vive alerta, tú el tremendo varón que se despierta en un torrente que se ensancha en río,
y más se encrespa mientras corre y poda. Ah, me resisto, más me tiene toda, tú, que nunca serás del todo mío. | Szombat volt, csak szeszély az elcsattant csók- ifjonti szeszély, merész, nemes hóbort. Szárnyas farkaskölyök-szívem, mint óbort itta magába, édes volt e férfias bók.
Isten voltál, a tenyeremben alvó. De nem hiszem el, ó nem ezt a mámort mi elborít: e bor nem enyém, bátor sem vagyok, s perdül a kocka utolsót…
Vagyok nő, ki éberen figyelve él. S te vagy e hatalmas ember, aki célt és irányt vesztett folyókat kiáraszt,
s jobban dühöng, ha pusztít amit csak ér. Ellenállok… de mindenem a tiéd. S te mégsem leszel enyém, minden hiába. |
(Az idézett vers 8:50-nél hallgatható meg!)
Rumi Enikő előadása Alfonsina és a tenger című előadása az alábbi linken érhető el:
További versei az alábbi linken hallhatóak:
S bár nem keddre esett november 25-e, azt gondoltam mindenképp utalnék rá, hogy az ENSZ 1999. december 17-i határozata A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává nyilvánította. Az ENSZ felkérte a kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy e napon figyelemfelhívásul szervezzenek programokat.
Egyféle összegzés régi nagy kedvencem, Kiss-Teleki Rita szavaival:
2022.11.29.
Ha még a cím is Tün(d)emények-re vált, nagyon hálásan megköszönöm!