Gondolkozós percek az állati szó kapcsán

Az alábbi történés előttünk sem ismeretlen. Olyannyira, hogy a közeledés ezen módja eszünkbe sem jut, ha nincs kéznél valamicske sajt, leginkább a pár napja is emlegetett Babybel!

Van a másik változat, amikor mindent megelőzendően Atzouki gondoskodik a “juszt se megyek még”-ről úgy, hogy bebújik az ágy alá - ahogy tette ma reggel is!

Mondjuk, ha nyitva az ágyneműtartó, tuti ki nem hagyja, hogy megakassza az éppen aktuális teendő menetét!

Van még persze ezer meg egy módja annak, hogyan bosszantsa - az is lehet, hogy csak játszhatnékból persze - az embert!

Előbb-utóbb azért csak útra keltünk, és mint már annyiszor megállapítottam, hogy jellemzően állatbarát népek élnek itt!

Nem tudunk úgy útra kelni, hogy minimum két-három másik hasonló cipőben járóval ne találkozzunk! Ilyenkor igyekszik az ember előzékeny lenni pl. úgy, hogy teret enged a szembejövőnek az, akinél ez beláthatóan egyszerűbb.

Megtörténik, hogy nem arra van az elgondolt útirány, de mert közelebb én vagyok a sarokhoz, hát elfordulok.

Most meg a sporttárs volt az udvariasabb. Mondjuk az ő kismacskányi kutyija hamhamolt úgy, hogy egy komondornak is becsületére vált volna.

Szóval ilyen és hasonló íratlan szabályokat az ember zsigerből megérez és be is tartja azokat. A kakiszacsik használatáról meg már ne is szóljak! Nem derogáló senkinek, hogy takarítson, neadjIsten még meg is sétáltassa a végterméket. az első gyűjtőig!

A tiltótábla előfordul ugyan - konkrétan az egyik helyen, ahol viszont láttam két nagy, kutyányi macskuszt uralkodni az ingatlan lépcsőjén -, de el tudom képzelni, hogy ez is lehet az ugató négylábúak érdekében történő jelzés.

Ezek azért a szerethető állati - kategóriába sorolandók.

“Ahogy egyikünk sem "csak egy ember", hanem összetett egyén, akinek a teste csak egy eszköz, amin keresztül megtapasztalhatja az életet, ugyanez igaz az állatokra is. Lehet, hogy másként néznek ki, másként "beszélnek", másként viselkednek, de a lényeg ugyanaz, főleg abban a tekintetben, ami erkölcsileg számít. Élnek, tudatosak, éreznek, szenvedni tudnak, családjuk és barátaik vannak, biztonságot és kényelmet keresnek.”

Ed Winersnek teljesen igazat adok, kivétel ha a mostanság nemegyszer támadó röpködő bögölyfélékkel találkozom.

Ítélj el érte, de ezek nem hiszem, hogy valaha is védettek válnak előttem!

2026.07.03.