„… előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, majd újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát…Legfontosabb regénye a Lila ákác, mely tartalma szerint egy budapesti fiatalember szerelmi kalandjai a század elején, de a hol mulatságos, hol érzelmes történet realista igényekkel mérhető körképet ad a magyar városi kisemberek életkörülményeiről és életmód-lehetőségeiről…Hamar lett otthonos a kabarék színpadán. Furcsa témájú és váratlan fordulatú egyfelvonásosait akkoriban csak mint mulatságos ötleteket vették tudomásul. …A polgári élet egyre fokozódóbb képtelenségei formálódtak itt groteszk játékokká. Körülbelül egy évtizeddel a halála után, amikor a nagyvilágban már divatos volt az az abszurditás, amely nem egy játékában hangot kapott, hirtelen újra észrevettük, milyen nagy értéke Szép Ernő a mi irodalmunknak. És amikor észrevettük benne a korai abszurdot, azt is észre kellett vennünk, hogy akkor is jó költő, amikor nem abszurd, amikor a szelíd emberség nevében egybefogja azt, ami népi, és ami városi, amikor meglátja és megbocsátja az emberi gyarlóságokat…”
A rossz asszony című versét hoztam mára, majd egy színházi élményről számolok be.
Hogy van-e kapcsolat a kettő között, döntsd el te, kedves Olvasó!
Midőn először csalja meg
Férjét a nő,
Ugy fél, ugy drukkol, ugy remeg -
Bajban van ő.
A szeretője küszöbén
Haboz egy percig, míg bemén,
És bent pirul és sir, na ja,
Fél, hogy borzas lesz a haja.
A csókja gyors, zavart, ijedt,
Felöltözik, hazasiet;
S otthon megesküszik, hogy ujra
Bizisten nem megy randevura.
Mikor másodszor csalja meg
Férjét a nő,
Egyáltalában nem remeg,
Nevetve jő.
A kis fészekbe betör ő,
Mint egy többszörös betörő,
Nincs már szemérem, nincs veszély,
A pletykától csöppet se fél,
Csókol sokáig, nagyszerün,
Szemébe henceg már a bün,
A lelkiismeret nem furja -
Miért ne menjen randevura?
Mikor tizedszer csalja meg
Férjét a nő,
Szerető - férj már egyremegy,
Ásitva jő.
Oly közönyösen nyit be már,
Mint aki hivatalba jár...
Nincs már a csókban oly varázs,
Nem érzi, hogy ez bűn, csalás,
A pásztoróra véget ér,
Unottan, mint jött hazatér;
És elhatározza, hogy ujra -
Egy másikkal megy randevura.
A komédiák világában még egy Guinness rekordot begyűjtő Camelotti alkotás - lévén ez a világon legtöbbet játszott vígjáték – főszereplője a fiatal francia sztárépítész - nem kispályásan - űbereli Szép Ernő rossz asszonyát.
Bernard igazi playboy: menő lakásából Párizs csodálatos panorámájában gyönyörködhet, meg persze meseszép menyasszonyában, akit mámorosan szeret, de mámorosan szereti másik menyasszonyát is. És a harmadikat is. Mert egy modern férfinak, ugye, három menyasszony az ideális, csak mind légiutas-kísérők legyenek, s menetrend szerint elkerüljék egymást.
Berthának, az agyonra leterhelt házvezetőnő, aki kénytelen nemzetközi konyhát vinni, az elkészítendő fogások szinte óráról-órára változnak. Arról a feladatáról nem is szólva, amikor egyik hölgy távozása után az éppen érkező „világát” kell elővarázsolnia.
Ebbe a helyzetbe váratlanul betoppan Bernard gyerekkori barátja, Robert is, aki nem győzi fejét kapkodni, aki egyik ámulatból a másikba esve próbálja megtalálni a helyét a hatalmas forgatagban. Arról nem is szólva, hogy az ő helyzete sem hétköznapi - zsebében (hivatalilag saját részre kiállított) hiteles halotti bizonyítványával.
Bernard boldog életét azonban váratlanul felborítják a Párizs feletti kedvezőtlen légköri viszonyok…
Már-már hagyomány számba megy, hogy nyaranta a Szarvasi Vízi Színház előadásai közül megnézünk egyet főiskolás barátnőmmel.
Az idén Marc Camoletti Boeing, Boeing – leszállás Párizsban című darabjára esett a választás.
Apropó esett! Elsőre nagyon is, így az eredeti időpontot egy esőnap váltotta ki.
Pillanatig sem bántam meg, hogy újból ott voltam július 11-én, este 20.30-tól.
Folyamatos volt a feszültség az izgalmas, vicces és kínos helyzetek okán.
Remek előadás volt, sok-sok humor jókedv, nevetés - az alábbi stábnak köszönhetően:
Bernard: Bozsó Péter
Robert: Suhajda Dániel
Bertha: Fodor Zsóka
Judith: Köllő Babett
Janet: Deutsch Anita
Jacqueline: Mádi Piroska
Rendező: Korcsmáros György Jászai Mari-díjas művész
Jelmez: Zséli Csilla
Díszlet: Kovács László
Szerző: Marc Camoletti
Ha Szarvason mégsem sikerülne megnézni, íme egy link az 1965-ös filmváltozathoz.
Jó szórakozást kívánok hozzá!
2023.07.18.
Comments