Gondolkozós percek Martonvásár kapcsán
- Dávid Rozványi
- 6 days ago
- 1 min read
Két évvel ezelőtt augusztusban Martonvásáron keresztül vezetett az utunk, így adódott a lehetőség kicsit ismerkedni a várossal.
Számomra új volt a hely. Nem így alkotótársamnak! A gyönyörű szoborpár már jóval korábban versírásra ihlette.
"A felvidéki Nagy János szobrászművész és Troznai István öntőmester által készített Beethoven és a halhatatlan kedves című bronzszobor a zeneszerzőt ábrázolja, előtte egy zongora körvonalai, és egy karcsú nőalak hajol a komponista felé....Ludwig van Beethoven és „halhatatlan kedvese” alakját, aki minden bizonnyal Brunszvik Jozefin, Brunszvik Teréz húga lehetett. Azt mondta: a művész halála után előkerült levélben nem nevezte nevén kedvesét, évekig, évtizedekig találgatták, hogy ki lehet az, akihez Beethoven halálos ágyáról levelet intézett. A magyarok sokáig azt szerették volna hinni, hogy Brunszvik Terézről volt szó, akinek cisz-moll szonátáját is dedikálta a művész, ám „finom titokként húzódott meg a háttérben az a szerelem, amely Beethovent az ifjabb Brunszvik-lányhoz kötötte."
Ma egyik nagyon kedves, régi barátomék ebbe az irányba indultak el kikapcsolódni.
Ahogy elárulta úticéljukat, képzeletem engem is arra repített.
Jó volt visszagondolni arra az augusztusi napra!
És persze, hogy nem is mi volnánk, ha kicsinykét nem csipkelődnénk egymással! Sok szép látnivalóval csalogat ez a város! Én most ezek közül kettő kapcsán egy feladatra invitáltam őket, ő meg tesz majd ahogy és mond, azt, amit...
2026.05.24.
Comments