Nemes Nagy Ágnes
"Szerettelek én téged, Ágnes? (…) Ha azt nyomozná valaki, barátnők voltunk-e, habozás nélkül ráfelelném: nem. Profi írók voltunk mind a ketten." (Szabó Magda)
Százkét éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes, költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Nemes Nagy fiatalon, már első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat, első válogatott kötetét József Attila-díjjal, életművét Kossuth-díjjal ismerték el.
Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) egyik legtudatosabb költőnk, az „újholdasok” vezéregyénisége. A gondolatiság és a tárgyiasság jellemzi, ő maga nevezte el költészetét objektív lírának, amelynek lényege „bizonyos ellipszistömeg, mondom, a kihagyások tömege. Még ennél is sokkal fontosabb: az első személynek a kiemelése a vers központjából. Az a lírai »én« ezentúl másutt van. Sőt esetleg nincs is jelen. [...] Másutt van a költői én, mint ahogy azt a romantika óta megszoktuk. Azután: lényeges itt a tárgyaknak – ez már sajátosan az objektív lírára jellemző –, a fogható, látható, tapasztalható tárgyaknak és helyszíneknek a fontossága a versben, amelyek tartalomhordozóvá válnak, továbbá áttételes személyeknek, bizonyos perszónáknak a jelenléte.” Fontosabb versei: Fák; Vihar; Között; Ekhnáton éjszakája. Lírájával egyenrangúak a mesterségről, a költőkről, a versekről, Babitsról írt esszéi. Kiváló vers- és drámafordító, a gyermekvers-irodalomnak is klasszikusa.
Érdemes elolvasni az Erdélyi Napló cikkét is!
Comments