Az úgy volt, hogy az év végi hajrában (hol itthon, hol határon jóval túl) sem hagyott el versimádatom, nem hagytam fel a velük való ismerkedéssel.
Aztán egyszer csak szembejöttek velem Motesiczky Gábor művei
Közülük is elsőként a Nekem:
Ott vagy mindenben
Összegyúrva Istenin
Nekem
A levegőben
Amit lélegzem
A tiszta vízben
A véremben
Ott lüktetsz az ereimben
A szívemben
Nem véletlen
Ahová visz majd utunk
Széttárt karjaid életkapuk
Arcomon könnyed lecsordul
Átok és irigység nem fog rajtunk
Enyém vagy tündérin s rútul
Minden percem s minden gondolatom veled indul
Ahogy villám járja át a nyári éjszakát
Váratlanul
Gábor kifejezés kultúrája, meglehetősen ritka metaforái, válaszkeresései az élet kérdéseire, szenvedélyessége, művészi verstani eszközei felkeltették az érdeklődésemet. A Lakatlan szigetem című is gyorsan kedvencemmé lett.
Romkocsmák pincéiből bújnak elő éjjelente a rémísztő árnyak
Vállamra telepszik tanácstalanságomban a nyomor és bánat
Mikor bevésve érzékeimbe az utcán némán kiabálva hiába várlak
S álmaim indáira fonódva gondolatban hűtlenül szökni látlak
Megírlak és lefestelek vagy meztelen hideg kőbe zárlak
Léted és hiányod már egyre megy mikor halálra utállak
Lakatlan szigetem kagyló fövenyén az érzékek hullámai korbácsolva dobálnak
Miattad sokat tanultam ne higgy többé gazdátlanul kóborló kutyának
Bennem a szavak irántad már csupán csak kegyetlenül hallgatva hallgatnak.
Ma egy vele készült beszélgetést hoztam - ajánlva szíves figyelembe Motesiczky Gábor alkotásait.
Kezdjünk talán egy pár mondatos bemutatkozással!
1964. szeptember 23-án Nyitrán születtem. Pedagógus édesanyám, nagymamámnak hála az olvasás, az irodalom mindig is a szívem csücske volt. 35 éve hajózom tengereken és folyamokon. A Révkomáromban élek, két lányom van. Egyedülálló vagyok Többször körbe jártam a világot, mindig olvasva és gondolkodva, de csak magyarul álmodom.
Miből merítesz verseidhez? Kedvencek?
Az ihletet a megélt életem és a kalandvágyam hozta Francois Villon-tól, Szabó Lőrincen át Gregory Corsó - ig.
Ars poeticád hogyan fogalmaznád meg?
Az irodalom játék, játék a szavakkal és érzelmekkel, melyet vérfagyasztóan komolyan gondolok! A költészetÉRT írok és ÉLEK, de nem élek az IRODALOMBÓL...
„Különféle érzelmeknek vagyok fabrikálója, kóstolója a kényszerűen rám tukmált szerepeknek, a tapasztaltakat változtatom gondolatokká, így lettem életem örök amatőrje, dilettáns, aki az öröklét mézes csuprát ízleli, hajóról - hajóra, kikötőből - kikötőbe, szélsőségesen kommentálva a hátborzongató világot és egy másik világ időtlen látványát, függetlenül a kísérlet eredményétől, totális kudarctól a körülmények meghatározottnak hitt szerepét félresöpörve, ez egy játék, játék a lázadni vágyó szavakkal, amit a legnagyobb mértékben, vérfagyasztóan komolyan gondolok..." - "régiúj" egyik kötetemnek a saját magam által írt fülszövegével tudnám ezt a kérdést igazán megválaszolni.
Mondj pár szót, kérlek műveidről!
Eddig 6 verseskötetem jelent meg, és a legújabb a kiadónál.
Sose írtam pénzért, csak a költészet szeretetéért.
Köszönöm a beszélgetést, és további sikeres alkotást kívánok!
Kommentarer