Gondolkozós percek a toszkánai kirándulás kapcsán

"Vettem egy nagy alakú naplót, a fedele firenzei papírból, a gerince kék bőrből készült.

Az első oldalára egyetlen szót írtam: OLASZORSZÁG..."

(Frances Mayes: Napsütötte Toszkána)

Én most veszek - nem egy firenzei papírból készített fedelű naplót, ezt Frances Mayes már baromi jól kitalálta! hanem - egy mély levegőt, és elmesélem, hogy TALJÁNFÖLD az a hely, amely - "kertlábasa" mellett még - igencsak a szívem csücskévé lett.

Valamikor a múlt században, ha jól azonosítom be, 1994. júliusában, azon a felejthetelen nyáron - iskolai szervezéssel bejártuk Kossuth Lajos útjainak egy részét, és egyebek közt eljutottunk Milánóba, Pisába is.

Sok-sok év eltelt, amikor két egymást követő karácsonykor ismét eljutottam Itáliába.

Pisa akkor nem szerepelt a "menünkben", hanem Milánóban töltöttük azt a csodálatos három napot.

Mai napig nagy szeretettel emlékszem vissza a nagyon kedves vendéglátóinkkal együtt töltött időre!

A két évvel ezelőtti esküvői meghívás sem Toszkánába szólt.

Tegnap azután egy meglehetősen hosszú autózás után , késő éjjel érkeztünk Cecinába.

Mostanra pedig egy igencsak mozgalmas, csodálatos napsütéses barangolás után vagyunk - Pisától jó bő félórányira.

Na, és ha már egyszer olasz hon, nem múlhat el pizza nélkül az ittlét. Ezek roppanós, keménylapú finomságok.

Gabri felhívta a figyelmem, hogy itt azért ne akarjak már hawait, mert az elég nagy bűn lenne a helyiek szemében.

Megnyugtattam, hogy jó ideje érik már bennem az elhatározás, hogy áttérek vagy a vegetariánus vagy a gombás-szalámis változatra.

Végülis pisztáciakrémmel tunningolt, pisztáciával meghintett sonkás került a tányéromra - ráadásul nem paradicsomos, hanem fehér kivitelben. Meg kell mondjam, nem volt rossz választás!  

Gyönyörű helyeken - jártunk, álomszépségeket - láttunk, hihetetlen mesés időben.

Összességében legnagyobb élménynek az olajbogyófás hegyoldal - a hozzátartozó kilátással - marad meg emlékezetemben.

Talán majd egyszer még...

További képek

2026.02.21.