Gondolkozós percek “Valamikor, valahogy!” témakörben

A képek zöme 2018-ból származik.

Tulajdonképpen ezzel a videófelvétellel kezdődött az a fajta tevékenységem, ami napjaimat is javarészt kitölti.

Köszönet és hála Varga Rudolfnak, aki azért egyik élő példa az "Aki nincs a Facebookon, az nem is létezik!" állítás valótlanságának. Ahogy őt nem könnyű utolérni, úgy ennek az inverze is igaz.

Nem volt egyszerű dolga felkutatásomban miután hozzájutott az Ahogy a semmit c. verséhez készült videómhoz.

A hazájához, szülőföldjéhez ragaszkodó ember imája ez a néhány sor. Engem nagyon megragadott, amikor egyik filmben találkoztam vele. Nem volt kérdéses számomra, hogy adok hangot neki. Ez a felvétel volt aztán az, amelyre valamelyik ismerőse kapcsán eljutott hozzá.

Kitartó ember lévén fel nem adta, addig telefonált, amíg egészen az Önkormányzatig el nem jutott.

Ott azonban nagyon korrekt módon nem adták ki az elérhetőségemet anélkül, hogy velem egyeztettek volna.

Ma ez talán már némileg hihetelennek is tűnik, de így volt!

Rudi nem kis léptékkel dolgozott, könyvekben gondolkozott.

Az Álomforgatás, Az Aranyhárs, a Bitangidő című műveit forgattuk, készült CD is az egyikből. És ez nekem ott és akkor, de még ma is nagy szó volt!

Tudtommal azóta sem tartozik az "arckönyves"-világhoz.

Azért innen is jó egészséget kívánok neki! És ahogy a kezdetek kezdetén a versvideó rátalált, úgy remélem, idei jókívánságaim is célba érnek!

Ha hamarabb nem, úgy áprilisban. Neeeeeeeeeem, nem 12-ére gondoltam!!

A Rudolfokat április 17-én ünnepeljük!

Apropó névnap! És ezt az anyagot ismered?

https://www.facebook.com/reel/1203519467897716

2026.01.15.