Gondolkozós percek a P10-es kapcsán
- Dávid Rozványi
- Jan 31
- 1 min read

De nagyon szerettem!!!
Ez itt mi egykori TÜPISA oldalkocsis paripánk - keresztneveink kezdő szótagjaiból puzzlézva. A névadó keresztanyja én voltam, de apukám nagyon szívesen átvette, és csak így szólította, ha szóba került.
Sok-sok km került bele annak idején!
Apukám is imádta, nagyon szerette és jól is vezette. Érdekes módon, az autó nem csábította, Tüpisa viszont egész évben hajtva volt. Főleg abban az időben, amikor Berekfürdőben dolgoztak.
A kétkerekű meg volt ám védve az MZ tulaj szekatúrájával szemben. Persze oda-vissza ment az adok-kapok! Mindkét oldalról érkeztek az érvek, hogy miért az ő gépük a jobb! Meggyőzni egymást perszehogy nem sikerült!
Vezetgetni próbáltam én is - mindkettőt -, de azután ez a fajta akaratom elmaradt.
A nyári munkák során, aratáskor, amikor szemíró voltam, az ágazatvezető Muliter Józsi bácsi kis Simsonját hajtottam a búzaföldön! Régi, kedves emlék!
Édesapám fényképezőgépes filmjeinek digitalizása során került elő! Nagyon megörültem neki!
Azt mondják minden, de az első autónak feltétlen kell nevet adni! Az enyéim: Mici (egy Nissan Micra), Fifi (Fiat Punto) és a jelenlegi a Fóka nevet viseli Ford Focus lévén.
2026.01.31.



Comments