...egy régi vers milyen sokat is tud jelenteni!
Ma egy számomra nagyon kedves, értékes fotóval érkeztem.
A képen id. Zám Györgyné, Ila néni a nagymamám és fia, Gyurka, édesanyám öccse látható - talán - Ibolyával.
A születendő borjú mindig az adott névnapra "kereszteltetett" - ha lány volt, és Rudolf napján született, hát így járt!
A boci előtt ott a vödör - vízzel, de azt már kiszürcsölte -, ami várta a hazatérőt.
"Kolompol már a gulya
siessünk a kapuba!
Riska tehén lassan jár,
Fáradt szegény, meg-megáll...
Istállóba tereljük,
megitatjuk, etetjük.
Hozzuk ki a kis zsétárt,
fejjük, fejjük a Riskát!"
Emlékeim szerint valahogy így kántáltuk ovis korunkban...
Felejthetetlen volt a frissen fejt tej íze!
Commenti