Legutóbbi svájci ottlétem ideje alatt, április 23-án az unokámnak vasárnap tenisztornája volt, az édesapja vitte el. Mi - a lányommal és a család kutya tagjával, Atzoukival - Sihlwaldba kirándultunk, a vadasparkba.
A hol árnyékos, hol ragyogó napsütésben, séta közben jutott eszembe, hogy az erdei kirándulások dandárja indul napjainkban.
Illő lenne hát szeretettel gondolni a fákra, ahogy tette egykor helyettük szavaival Hannes Tuch Az erdő kérése (1927) című alkotásában - s amely írás több szerzővel fémjelezve is „forgalomba került”.
Ember!
Én vagyok otthonod melege, ha a téli szél fúj,
Az oltalmazó árnyék, ha a nyári nap heve perzsel,
Én vagyok házad védő sisakja és asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben nyugvásra találsz,
Én vagyok vitorlás hajódnak fája,
Én vagyok a vizek őrzője és a szarvasok pásztora,
Én vagyok a bot, amire támaszkodsz és az, aki a szelektől véd,
Én vagyok fejszéd nyele és házad kapuja, ajtaja,
Én vagyok bölcsőd fala és ravatalod deszkája,
Én vagyok a múltról regélő rovás és a hegedű csengő-síró hangja,
Én vagyok a kenyér és a virág, a jó és a jóság!
Hallgasd meg kérésem: Ne pusztíts el!
(Leipold Árpád fordítás)
Közben persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy alig vagyunk túl a Föld napján, május második hetében pedig a madarakat ünnepeljük.
Íme egy másik, de próza, Fekete István A szél és az erdő című írása, amely ezeket az eseményeket gyönyörűen egybefonja.
Hanganyag formájában egy részlet az írásból:
S mert három a magyar igazság, és ha még van kedv egy kis valósággal átszőtt mesére is, úgy tudom ajánlani az alábbi történetet, amely némileg ugyan túllép a fentieken, de hová jutnánk, ha már a mesékben se lennénk képesek hinni? Gondoljunk csak Csoóri Sándor szavaira:
„A mesében minden megtörténhet. Ahogy az életben is.”
Töltsd ki előbb a reggeli kávéd/teád, csak azután kezdj hozzá meghallgatni!
Vagy, ha úgy tetszik, elolvasni, ide kattintva.
Mire kiürül a csészéd, a végére is érhetsz!
Múltidéző:
A múlt hetet egy öthelyszínes, határon inneni és túli - nyomtatott és hangoskönyv – bemutatósorozat tette emlékezetessé:
Az eseményről a Festum Varadinum is beszámolt!
Köszönet Gyula, Nagyvárad, Köröskisjenő, Kaplony, Nagykároly!
2023.05.02.
Comments