top of page
jokulata5

Nevenincsem

Elmesélem, milyen gondolatok találtak meg az én Nevenincsem

Ha elmondom, hogy 2013. július 28-án mennyire kezdő Nagyi voltam, biztos megértesz!

S ha még abban is együttérzel, mennyire vágyom a találkozást, hát azt külön köszönöm...

1979-ben kezdtem tanítani, amit a dátumból nem nagy matemat ikai művelet kiszámolni, hogy mikorra jöhetett el a "nők 40 éves"-ével történő lehetőség történő nyugdíjaztatásra, amivel én ezerrel biztos voltam, hogy fogok is élni - látva ezt a magyar-olasz koprodukciós tüneményt meg aztán még inkább!

(Vigyázz! Ádámtól, Évától meg a nagy almafától kezdem! Szóval, ha elfoglalt vagy, lépj!)

Hagyjuk a számokat, de 2012-ben még aktív "nagyivárás állapot" volt a státuszom...egészen október 9-ig, amikor is megérkezett a várva-várt!

Az álom születését követő évben anyucijának - aki egyébként sem a közelemben élt - tekintve azt az ezernél is több km-t -, egy egyhónapos kiküldetésen kellett részt vennie.

Két hetet úgyahogy csak kibírt, de azt tökéletesen felmérte, hogy ennek a tűrőképességnek egyszer tuti vége, többszörösen.

Részemről az igazi álom azután 2013. júliusra esett: az egyébként iskolás Nagyi naná, hogy ezer örömmel vállalta, hogy a második két hetet együtt tölti kedveseivel Aarhausban.

És ez csak egy töredék volt mindabból, amit abban a két hétben megélhettem, amiért nincs az a mértékegység, amelyben tudnám mérni hálámat!

Akkoriban történt, hogy az unokám édesanyja a továbbképzésekre reggel úgy indult, hogy előző este már a napi étrendet összeállította, elkészítette!

Ma, amikor a reggelimet készítettem eszembe jutott, hogy ott, Aarhausban mennyit dolgozott a pürésítő szerkezet.

Én ugyan leegyszerűsítettem egy krumplinyomóra, de nagyon kedves időutazásra nyílt lehetőségem.

És bár megtaláltam a világ legklasszabb paradontológusára (nevét nincs bátorságom közkinccsé tenni, de jó pár éve Szécsi Pál már megénekelte), rákényszerít manapság a helyzet, hogy egyféle nem is tudom, melyik séf babérjaira törjek!

Így aztán ma megszületett ez a bizonyos Nevenincsem!



Jóllehet a palacsintasütőt ki kell dobjam, fenti történéseket mégsem adnám semmiért!

1 view0 comments

Comments


bottom of page