Gondolkozós percek az éppen 100 éve született Szász Endre kapcsán
- Dávid Rozványi
- 4 days ago
- 2 min read
Gondolkozós percek az éppen 100 éve született Szász Endre kapcsán
Akkoriban, amikor már többet lehetett róla hallani, látni, emlékszem, nagy hatással volt rám. Felfigyeltem a tv-ben leadott, róla, vele kapcsolatos adásokra.
Nagy életművésznek tartottam, s ma is hasonlóképp vélekedem róla.
Egy alkalommal az életrajzával kapcsolatos anyagra is rátaláltam, de a hagyatékát ápoló feleségnek voltak ellenvetései az anyaggal.
Szerintem ugyan nem volt "életszerűtlen", de természetesen ilyen esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni az apellátát.
Egyébként sem gondolom magam olyan embernek, aki "csakazértis"! Mondjuk egyetlen esetben igen: amennyiben saját megtapasztalásom vezet. (Jelen esetben ugye ez meg kizárt!)
A művészetét - mindentől függetlenül - értékesnek tartom. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez. Emlékezetem szerint jártunk is ott főiskolás éveimben.
Ahányféle arcot képes volt megalkotni, az egyszerűen hihetetlen. Tetszik, hogy jóllehet nem kimondottan hétköznapiak, már-már varázslények, de érdekes módon nem ez az első, ami beugrik velük kapcsolatban. Nagyon is "elhihetősek", mintha létezne a világuk.
"A halhatatlanság nem az én dolgom, hanem a képeké."
"... irodalmi és zenei alakjai, allegorikus női és férfi fejei, szürrealisztikus fantáziaképei, melyekkel egy nem létező világot a maga sosem volt alakjaival, szörnyeivel és angyalaival hitelesített, a hazai tárlatokon kívül Johannesburgtól Kínáig, Japánon át San Franciscoig és New Orlinsig számos kiállítóhelyen falra kerültek. Egy időben úgy vélte, talán a kelleténél sűrűbben találkozott művészetével a közönség. Jóllehet, azt vallotta: „Egy üres szobában elmondott vers sohasem lesz költemény. Amit elásnak a földbe, az nem alkotás. Ha én egy képet megfestek, azzal a mű nincs befejezve. A teljesítmény az emberszívekben válik alkotássá.”
Haláláig hangoztatta: a jó művészet felemelő, kellemes érzéseket tud teremteni. Ez teszi elviselhetővé, tartalmasabbá a káoszt. A tehetséges ember látja, fogja a lényeget. A művész az, aki tisztán, sallangmentesen érzi az alaptörvényeket, és képes tömören, élményként továbbadnia azokat. Minél több élményt tud közvetíteni, annál hasznosabb lehet a művészete.
Emberfiguráiról azt tartotta: „Azt hiszem, amennyi emberfigurát megfestettem életemben, ha föltámaszthatnám valamennyit, egy közepes népességű ország lakosságát kiadnák együttesen. Ez szeretetreméltó ország volna, mert az én embereim is szeretnivalók mind. Emberi vér dobog bennük. Ha látszatra rossz akad közöttük: gyarlóságuk – figyelmeztetés. Nem megvetésre, hanem sajnálatra, vigyázatra méltók. Hiszek minden figurámnak, mert elkötelezetlenül szabadok, mint én.”
2026.01.07.
Comments