Gondolkodós percek - kuttyokra fókuszálva

Az egyik hozza a másikat! Ez a mondás nagyon igaz a ma reggelemre.

Sétálni kis fondorlattal indultunk, és hát lehet, hogy pont emiatt, de túl messzire nem is jutottunk! Fel azonban nem adtam, és kinn, a ház előtt még próbálkoztam a meggyőzéssel, de kaptam azt a bizonyos juszt'se nézést, ami a borítón is látható.

És talán ez volt az a pillant, amikor az én tizenhét évet megélt "pulipintyóm" eszembe jutott.

Valójában persze akkor mondok igazat, ha úgy fogalmazok, hogy olyan nagyon ki se megy az eszemből.

Falatnyi kisgombócként került hozzám - életemnek nem egy szélcsendes időszakában, és kísérte jónéhány éven át a történéseimet. Még pontosabban támogatott a mindennapokban annyi örömadással, hogy arra szó se nincs!

Nevének eredetét az a tény szolgáltatta, hogy a fekete gombolyagnak volt egy fehér zokni volt a bal mellső lábán.

Ugyanazon kedves barátaimtól érkezett, akik a korábbi kuttyal is megajándékoztak! S mert annak előtte, még gyerekként, mondhatni hajdanán, nagyon hozzám nőtt Szépséges cicám, őt elveszítve jó ideig kitartóan hadakoztam, hogy egy négylábú betegye az udvarra - állandó lakhelyéül választva azt - bármelyik lábát is!

Na, de az efféle szabályokat nyilván azért hozza az ember, hogy előbb-utóbb felülíródjanak!

Zoknihoz visszatérve: azt nem mondom, hogy meg is szólalt, de tudott annyira kifejező lenni, hogy ahhoz már a szavak is fölöslegesek lettek volna!

Tanúim a videófelvételek!

Aztán amikor elváltunk egymástól- és nyilván benne van az is, hogy közeledik az a bizonyos pár évvel ezelőtti nehéz időszak - arra az elhatározásra jutottam, hogy még egyszer nem biztos, hogy elviselnék egy ilyen kötődés megszüntét.

Na, és persze az életmódom sem igazán "állattartásra szabott" mostanság - jóllehet sosem maradt úgy, hogy ne lett volna olyan kedves a szomszédom, hogy ne figyeljen rá.

Mindennel együtt tudom azt is, hogy soha ne mondd, hogy soha!

Azután nagyjából félév múltán megérkezett az életembe Cuki!

Azzal együtt, hogy nagyon lehet és tudom is imádni mindkettejüket, ha meg kellene fogalmaznom a köztük lévő különbséget talán úgy tudnám legpontosabban: amíg Zokni a létével értem élt, nyilván a shiba természetéből is fakad, hogy az előbbi megállapítás napjaim kuttyára nagyjából fordítva igaz!

Persze ott van azért még egy nagyon lényeges különbség is: Cukinak nem a vérszerinti, hanem a(z el)fogadott nagymamája vagyok!

2025.11.08