Gondolkozós percek a mai névnap(ok) kapcsán

Többes számban kell használjam, merthogy kettő is jutott szeptember másodikára belőle.

Nekem az elsőként említett Rebeka, pontosabban Rebecca formában használatoshoz van egy aranyos történetem.

Nulladik nagymamai Anyák napjámra azt az ajándékot kaptam, hogy jelen lehetettem az éppen aktuális ultrahangos vizsgálaton. Az unokám októberi, így annak az évnek a májusában még nem volt félidős ugyan, de mert a legkorábban a 12. terhességi hét környékén látható a babák neme, jó eséllyel indultunk annak "kiderítésére", hogy fiú-e vagy leányzó.

A doki "Hát én nem látok semmit!" mondata egyértelműsítette, hogy ez utóbbi.

Szóval ráálltunk a Rebecca - várás "üzemmódra".

Pár hét múlva újra mentek, de egy 4dsre, ahol is a vizsgálatot végző orvos tájékozódott beszélgetés közben a leendő szülők aktuális tudásáról. Egyebek között szóba került a név is.

"Igen, megvan, Rebecca." - válaszolták.

Mire a doki:

"Remek! Annyi bibi azért van a dologban, hogy itt egy fiúcska látható, teljes "felszereltséggel"!

Hát ez lehetett az a pillanat, amikor az apuka meggyőződhetett arról, csak jól tudta ő, hogy mit - pontosabban kit - "csinált"...

Én meg persze legalább annyira - ha még nem annál is jobban - imádom, feje búbjától a lábujja hegyéig!

Ezért idéz meg a név számomra kellemes pillanatokat - azóta is!

2026.09.02.