Gondolkozós percek a Murphy-törvények szellemében

Itt házon belül is szelektív hulladékgyűjtés folyik. A szállítási napoknak is megvan a rendje, ha én hadilábon is állok a melyiket mikor terén.

Lassan azért megtanulom, hogy a piros zsákos napok a kedd és a csütörtök, szerdán a zöldhulladék.

Van még aztán a papírneműek csapata, amit momentán az enyéim a gyűjtőhelyre el szokták szállíttatni!

Egy szó mint száz, az itthoni gyűjtők egy jól megtermett vödör méretűek, szóval, amennyire csak lehet, érdemes a szemetet minél kisebbre összehajtani - nyilván a dobozok, műanyagtartókra gondolok.

Én általában ollóval aprítom azokat, amelyekkel a nyissz elbír.

Az este “vacsorás” voltam.

Hosszú nap volt, suli után edzés, szóval fél8- ra kellett elkészüljek!

Tintahalkarikák, sült krumpli, saláta, sárgadinnye szerepelt a menüben.

A kalamárikat nem tasakba, hanem műanyag tálba csomagolták, amelyből sütés előtt kivettem, a tárolót meg egy ezt követő mozdulattal az olló után nyúlva, rögtön fel is daraboltam!

Lehet kuncogni!

Igen, bizony, a sütési időt naná, hogy nem néztem meg!

Érdekes látvány lehettem - Atzouki ugyan nem szólt semmit! -, ahogy a szemetesből előturkáltam a darabokat, próbáltam megtalálni a párokat, kiokosodni a minutumok terén, hogy lehetőleg ne szúrjam el a fogást túl vagy alulsütés miatt!

De mert minden jó, ha jó a vége, mire összepuzzléztam a megfelelő darabokat, a sütő is kellően felfűtődött, és hát a 10 perces sütési idő is előbújt az utolsó két “nyiszladékból”!

Murphy működött, válaszd ki te, melyik passzol inkább a helyzethez!

A keresés alaptörvénye:

Azt a dolgot, amit a legjobban keresel, mindig a legutolsónak ellenőrzött helyen fogod megtalálni. (Hiszen miután megvan, már abba hagyod a keresést!)

A puzzle-effektus:

Egy ezerdarabos kirakósból az utolsó darab hiányzik a leginkább, és azt kell a legtovább keresni.

2026.09.03.