Gondolkozós percek nyári programok kapcsán - Erdély
I.
Szóba került, összeraktam!
"Szejkefürdő Székelyudvarhely közelében, Romániában, egy híres gyógyvizes üdülőtelep és kulturális központ.
Főbb látnivalók
Székelykapu Múzeum: Történelmi, fából faragott székely kapuk sora, amelyek egy emelkedő úton vezetnek Orbán Balázs sírjához.
Orbán Balázs sírja: A „legnagyobb székely” emlékhelye, aki testamentumában a népet választotta örököséül.
Mini Erdély Park: Családbarát makettpark, amely Erdély neves épületeit mutatja be kicsiben."
A szarvasi Mini egy szuperjó program, jut eszembe!
II.
“A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni krátertava. Erdélyben, a Csomád-hegység egyik kialudt kráterében található, Hargita megye határán, Tusnádfürdő közelében. A tó a Mohos Természetvédelmi Terület része, a mellette lévő ikerkráterben pedig a különleges Mohos-tőzegláp terül el."
"A tusnádi Borvízmúzeum nem a fürdővárosban (Tusnádfürdőn), hanem a tőle körülbelül 8 kilométerre fekvő Tusnád faluban található, közvetlenül a főút mentén. A Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által működtetett múzeum egy egyedi hangulatú, jurta formájú épületben mutatja be Székelyföld gazdag ásványvízkincsét és fürdőkultúráját."
"A Nyerges-tető egy 878 méter magas hegyi hágó Erdélyben, Hargita megyében, amely a Wikipédia szócikke szerint a Csíki-medencét és a Háromszéki-medencét köti össze Csíkkozmás és Kászonújfalu között. A helyszín a magyar történelem egyik legemlékezetesebb önfeláldozó csatájáról és Kányádi Sándor megrázó költeményéről ismert."
"Csíksomlyó (románul Șumuleu Ciuc) a Kárpát-medence legjelentősebb katolikus zarándokhelye, a székelyek híres Mária-kegyhelye, amely 1959 óta Csíkszereda városrésze Romániában, Hargita megyében. A település az összmagyarság keresztény hitvilágának és a nemzeti összetartozásnak az egyik legfőbb szimbóluma."
Klasszikus helyszínek egy olyan eladdig csak vágyakozó bakancslistás ember számára, mint amilyen én is voltam!
Az utazást követő második nap eseményei egyik ámulatból a másik rácsodálkozásba repített a megtett km-ek során.
Remek ötlet volt rögtön ezekkel a nevezetsségekkel indítani, amellett, hogy rendesen fel is helyezte a mércét a többi programot illetően!
Egy kapcsolódó videót ajánlok végül:
III.
“A Vargyas-szoros Erdély egyik leglátványosabb és legnépszerűbb mészkőszurdok-völgye, amely Hargita és Kovászna megye határán, a Rika-hegységben található. A Vargyas-patak által kivájt, körülbelül 4 kilométer hosszú szurdok monumentális sziklafalairól, függőhídjairól és kiterjedt barlangrendszeréről ismert."
Traktorral mentünk addig,-ameddig, majd hol nadrágfékkel, hol 4 "lábon" - az is mind remegett, mint a kocsonya - hol bátran kiegyenesedve közlekedve! De egy biztos: el nem feledve!
Röpködtek a bátorítóbbnál bátorítóbb poénok...
A tisztáson, ahol Emőke egy kis bátorítóval kínált - valljuk meg, igazán jól tette!
Párja, Laci, a "házigazdánksofőr" gondoskodott arról, hogy a pótkocsin is élvezetes legyen a folyón átkelés is!
Igazi vadvízi kalandként maradt meg így negyedik év távlatából is!
Mondanom sem kell azért, hogy a táj, a természet ejtett leginkább ámulatba!
IV.
"A székelykapu a magyar népi építészet egyik legkülönlegesebb és leglátványosabb remekműve, amely mára a székely kultúra és identitás egyetemes szimbólumává vált. Ezek a gazdagon faragott, ácstechnikával készült monumentális fa kapuk nem csupán telekhatárolóként szolgáltak, hanem komoly szimbolikus jelentéssel is bírtak. 2022 óta a székelykapu hivatalosan is a Hungarikumok sorát gazdagítja."
Mindig rájuk csodálok!
Festeni, rajzolni is csodás ajándék művészi fokon, hát még faragni!
Motívumai jelentéshordozók.
"Égitestek:
A Nap (általában forgórózsa formájában) és a Hold a fény, az élet és az idő múlásának jelképei.
Életfa (Istenfa): A folytonosságot, a család növekedését és a föld-ég közötti kapcsolatot szimbolizálja.
Növényi indák, virágok: Leggyakrabban tulipán, szegfű és rózsa jelenik meg, amelyek a tisztaságot és a szeretetet tükrözik.
Feliratok: A kapu gerendájába szinte mindig befaragnak egy köszöntést, az építés évét és az építtető nevét."
Álomszépek tudnak lenni! Gyűjtöm őket!
Egy igazán szép történetet örökített meg Rozványi Dávid egyik írásában:
V.
"A Zetelaki víztározó (hivatalos nevén Zeteváraljai víztározó) Székelyföld szívében, Hargita megyében található. Ez a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava, amely Zeteváralja, Sikaszó és Ivó találkozásánál, lenyűgöző hegyvidéki környezetben fekszik. A helyiek és a turisták körében leginkább csak „Zetelaki gátként” ismert."
"A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, vagyis Veres-tó) egy egyedülálló természetes torlasztó Erdélyben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében. A Gyilkos-tó Wikipédia oldala szerint a tó 983 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Gyergyószentmiklós közelében. Legfőbb jellegzetessége a vízből kiálló, konzerválódott fenyőfa-csonkok látványa."
"A Békás-szoros Európa egyik leglátványosabb, tektonikus eredetű szurdokvölgye. A Keleti-Kárpátokban, a Hagymás-hegységben található, közigazgatásilag Hargita és Neamț megye határán fekszik. A szurdokot a Békás-patak mosta ki a mészkősziklákból, létrehozva a 250–300 méter magas, szinte függőleges sziklafalakat."
A sziklafal tövében aztán lenyűgöz a felismerés: "Kicsi az ember!"
Fazekas Eszter balladja megtalálható Rozványi Dávid közelmúltban megjelent Partiumi és erdélyi útiképek című könyvében, melyet szeretettel ajánlok figyelembe!
A könyvben található szépirodalmi művek QR-kód segítségével MP3 formátumban meghallgathatóak!
A szeptember 9-től induló bemutatókörúton Gyulától Sarmaságon, Nagyszebenen és Málnáson keresztül egészen Kovásznáig élőben lesznek hallhatóak!
Mindenkit szeretettel várunk az egyes helyszíneken!
Amennyiben ott épp nem jársz, de a könyvet szeretnéd, úgy keresd a Szerzőt az alábbi elérhetőségeken:
VI.
"A Madarasi-Hargita legendája és kulturális jelentősége, amiért a székelyek szent hegyként tisztelik.
A székelység körében élő hagyomány szerint a Hargita nem csupán egy földrajzi hely, hanem egyfajta védelmező bástya, amely vigyázza a nemzetet.
A hegycsúcshoz és a tájhoz számos ősi történet kapcsolódik:
A székelyek őrzőhelye: A néphagyomány úgy tartja, hogy a csúcsról az egész Székelyföld belátható, és a történelem során a pásztorok, határőrök innen adtak le tűz- és füstjeleket, ha ellenség közelített. Így vált a hegy a biztonság és az összetartozás szimbólumává.
A zarándokhely kialakulása: Bár a Hargita tisztelete évszázados, a Madarasi-Hargita csúcsa az elmúlt évtizedekben vált valódi, modern kori zarándokhellyé.
Mára a csúcson (1801 méteren) kopjafák, keresztek és nemzeti szalagok százai állnak, amelyeket a világ minden tájáról érkező magyarok állítottak az összetartozás jeléül.
A helyiek gyakran mondják, hogy aki felmegy a csúcsra, az nemcsak a panorámát csodálhatja meg, hanem megérzi a hely különleges, megnyugtató energiáját is."
Ha van ún. rossz idő, akkor azt sikerült elcsípni: augusztusban őszi szitáló eső, csúszós földút helyenként kövekkel finomítva, határozottan hideg. Egyedül talán a szél volt kegyes hozzánk valamelyest.
Na, de mindezek sem tántoríthattak az elhatározástól, hogy legyűrjük a távot!
A pálma a biciklis két legényé lett, akik ezen körülmények között is feltekertek!
Jutalomként útközben lehetett szemezgetni az áfonyából, és hát azért az sem semmi!
Felérve aztán meggyőződtem a a helyiek igazáról...
VII.
"Farkaslaka (románul Lupeni, németül Wolfsdorf) egy híres, hagyományőrző székely falu és községközpont Romániában, Hargita megyében. A település Székelyudvarhelytől mintegy 13 km-re északnyugatra, a Fehér-Nyikó patak két partján, a Gordon-tető lábánál fekszik. Nevét a legenda szerint az egykor itt élő, faluba is bemerészkedő farkasokról kapta, míg a román elnevezése a magyar név tükörfordítása (lup = farkas).
Tamási Áron szellemi öröksége
Farkaslaka a magyar irodalom egyik legjelentősebb zarándokhelye, ugyanis itt született és nyugszik Tamási Áron (1897–1966), az Ábel a rengetegben című regény világhírű székely írója."
"Korond (románul Corund) egy világhírű székely falu Romániában, Hargita megyében, a történelmi Sóvidék legjelentősebb és leglátogatottabb települése. A falu elsősorban a máig élő, generációról generációra öröklődő népi fazekasságáról ismert.
A főutca mentén húzódó, állandó kirakodóvásár Erdély egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, ahol a látogatók közvetlenül a helyi mesterektől vásárolhatnak."
"A Király-hágó (románul Pasul Craiului) egy 582 méter magas hegyi hágó Romániában, amely a Réz-hegység és a Királyerdő-hegység között helyezkedik el, Kolozs és Bihar megye határán.
A helyet hagyományosan Erdély kapujaként emlegetik, mivel évszázadokon át ez a pont kötötte össze az Alföldet, illetve a Partiumot a történelmi Erdély belső területeivel."
Tamási Áron sírján elhelyeznem a emlékezés koszorúját különösen kedves emlékem maradt.
Aztán 2023. szeptemberében arra vitt egyik könyvbemutató helyszínünkről a másik felé tartva az utunk, akkor újfent megálltunk egy főhajtásnyira. Egy darabka nemzeti színű szalaggal átkötött mécses is a ottjártunk tényét őrzi.
Hát szem, száj kinyílt és tátva is maradt a kínálatot pásztázva: az edények, a sóminták, a legkülönbözőbb kerámiák.
Én momentán egy kék alapon kis magyaros motívummal, kézzel hímzett felsőbe szerettem otthagyhatatlanul bele!
Ma is szívesen nézek rá, amikor pedig a mérleg is majdnem a barátom, olyankor abba is beleegyezik, hogy fel is vegyem!
Hónap végén az adott évi Vetyin Mautner Zsófinak abban asszisztáltam, az biztos!
Édes pofa volt a bácsi, aki azontúl, hogy elmesélte melyik edény mire való, külön kérte, hogy róla is készüljön felvétel, akár videó is!
Ugye, ugye, mit tesz ez a modern világ?! Szóra bírja az öreg székelyt is!
2023-ban ismét érintettünk pár helyszínt:
2026.08.27.
Comments